A rugalmas irodaterületeket üzemeltető New Work új "Space in the Cloud" (iroda a felhőben) szolgáltatást vezet be, amely nemcsak az új és meglévő bérlőknek segít kiadást csökkenteni, hanem lehetővé teszi számukra, hogy rugalmasabban és az ESG szempontoknak megfelelően irányítsák munkaerő-állományukat.
Az adatok mérése és megosztása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ellátáci láncok és bármely vállalat karbonmentesítése megtörténhesen. Mégis lehetetlen kihívásnak tűnik, hogy egy nagyvállalat a több száz, vagy akár ezer beszállítójáról minden kibocsátási adatot tudjon, úgy, hogy minden beszállítónak további partnerei és beszállítói vannak, vagyis újabb több száz céges karbonlábnyomot kellene számításba venni. És így gördül tovább az adatigény az egyre kisebb és kisebb cégekre. Erre a problémára reagálva hozta létre a Boston Consulting Group és a CDP a mesterséges intelligencián alapuló platformjukat, ami közös kibocsátási adatmegosztásra hívja az ellátási láncok minden egyes szereplőjét.
Tavaly novemberben 431 GWh villamos energiát termeltünk megújuló energiából. Ez 22 százalékkal magasabb, mint a megelőző év azonos hónapjában. A megújuló villamos energia 38,6 százalékát adta nap, 38,5 százalékát biomassza, 11,3 százalékát pedig szél. Az összes bruttó hazai villamosenergia-termelés 2854 GWh volt. A hazai energiatermelésre és -ellátásra vonatkozó 2021. novemberi adatok elérhetők a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energiastatisztikai riportjában.
A svéd Södertälje város "takarító munkára" toboroz varjakat, a madarak feladata, hogy összeszedjék az eldobott cigarettacsikkeket a város utcáin és terein. A munka önkéntes alapon zajlik, a varjak továbbra is vadon élnek, de jutalmat kapnak az összeszedett cigicsikkekért - írja a The Guardian.
Sokszor halljuk, hogy az épületek a bűnösök (vagy inkább a használóik, lakóik) az üvegházhatású gázok kibocsátásának egy meghatározó részéért (harmadáért), mégis lassúnak tűnik az ingatlankorszerűsítések megvalósulása. Az új építéseknél a szabályok és a fejlett technológiák már biztosítják, hogy például egy új családi ház kisebb energiafelhasználás mellett "szolgálja ki" az ottlakókat, mint egy 50 évvel ezelőtt épült társa, ám az új és a régi ingatlanállomány arányát tekintve még bőven van tennivaló. A szomorú hír pedig az, hogy még a több millió forintos - ami egy család életében nem kis kiadásnak számít - teljes fűtéskorszerűsítés mellett is csak párat léptünk előre: a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása kedvező tendencia, ám ha ez eltűnik, akkor például a villamosenergia-fogyasztása lesz nagyobb az épületnek. Amíg ezeknek nincs megújuló alapja, addig keservesen lassan haladunk csak a zöld úton.
Ma még nem kötelező a mezőgazdaság számára a kvótakereskedelemben való részvétel, de az agráriumra nehezedő egyre erőteljesebb társadalmi nyomás, és egyre magasabb szintű piaci elvárás is abba az irányba tereli a legnagyobb agrárcégeket, hogy tegyenek valamit karbonkibocsátásuk mérséklésére. A témában szakértőnek számító Vertis szerint egyaránt járható út az üvegház-gázok kibocsátásának mérséklése, és azok ellentételezése is – vélhetően a legjobb módszer pedig a két megoldás kombinálása. A karbonlábnyom csökkentése nem egyszerű, de a mezőgazdaságban is megoldható, ráadásul egyre nyilvánvalóbb piaci előnyökkel is jár.
Az Eurostat friss adatközlése szerint Magyarország az uniós átlag felett, a régióban a legjobban teljesít a közlekedésben használt megújuló energiaforrások részarányában. A kimagasló eredményt tovább javítja a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv, amely több intézkedéssel is ösztönzi az elektromos mobilitás elterjesztését - írta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Magyarország 2020 után 2021-ben is a tíz legnagyobb éves fotovoltaikus (PV) kapacitásbővülést produkáló európai uniós tagország között szerepel. Összességében az EU is kiemelkedő évet zárt e szempontból, és Magyarországhoz hasonlóan rekord mértékben nőtt a naperőművek beépített teljesítőképessége.
Napjainkra a fenntarthatóság mind a bérlők, mind az ingatlanfejlesztők számára a minőség egyik kulcsfontosságú jellemzőjévé vált. Arról, hogy hogyan lehet egy épület fejlesztési folyamatát és magát az épületet fenntarthatóbbá tenni, a DLA Piper Hungary Zöld Ingatlanok podcast sorozat harmadik epizódjában Schőmer Norbert, MRICS, a Wing Zrt. irodafejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgetett Kui Szilárd, local partner, a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának vezetője és Borbély Gábor, partner, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxis vezetője.
Hosszas viták után ma az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy bizonyos feltételek mellett a gázt és a nukleáris energiát is minősítsék fenntartható energiafelhasználásnak az Európai Unióban. A fontos döntés az uniós taxonómia rendelet kiegészítését jelenti és azt célozza, hogy az állami és a magánszektor forrásainak bevonásával megvalósuljanak azok a szükséges beruházások, amelyek ahhoz kellenek, hogy a klímasemlegesség felé tartó energia átmenet komolyabb zavarok nélkül mehessen végbe.
A DLA Piper célja, hogy 2030-ra felére csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2019/20-as világjárvány előtti szinthez képest. A célkitűzéssel összhangban, a nemzetközi ügyvédi irodák közül először, hosszú távú megújuló energia alapú villamosenergia-vásárlási megállapodást kötött a brit NextEnergy Grouppal - áll a cég közleményében.
Több mint 400 napelemet szerel fel a Blue Cube irodaházra az ingatlant kezelő S IMMO Hungary ingatlanbefektetési társaság. Az osztrák tőzsdén is jegyzett vállalat célja minimálisra csökkenteni az ökológiai lábnyomát, ennek része a Blue Cube “Green Cube”-bá transzformálása, ezen felül - zöld stratégiájának részeként - idén januártól minden hazai épületének elektromos energiaellátását megújuló energiaforrásból fedezi.
Számos ingatlan-, és közlekedési fejlesztés zajlik jelenleg is Budapesten, az élhetőség szempontjából kiemelten fontos nagyobb zöldterületi fejlesztések azonban igazán ritka projektnek számítanak. Ezért is mondhatjuk, hogy a Csepel-sziget 36 hektáros északi csúcsának átalakításával, az utóbbi 50 év legnagyobb parkfejlesztése jöhet létre. Jelenleg egy olyan, még a csepeliek számára is kieső területről van szó, ami hamarosan egy rekreációs-, és sportlehetőségeket nyújtó, vízközeli közparkká alakul, ahol az új kerékpárutak és a meghosszabbított HÉV garantálja majd a gyors megközelíthetőséget. Február 3-án csütörtökön, az ingyenes online Csepel Park konferencián teljes egészében bemutatjuk a projektet.
Teljes átírás helyett csak kisebb változtatások, finomhangolások várhatók abban a feltételrendszerben, ami szerint a gáz és a nukleáris energia beruházások fenntarthatónak minősülhetnek az Európai Unióban az energia átmenet során – jelezte a szerdán bemutatandó nagy jelentőségű uniós taxonómia rendelet várható tartalmát a Politicónak a pénzügyekért felelős uniós biztos.
Egyelőre túlságosan korai lenne a bioenergia - vagyis a biomasszából előállított energia, például a fatüzelés - fenntarthatósági kritériumainak felülvizsgálata tíz uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya szerint, melyek a 2022 első félévi francia EU-elnökség és az Európai Bizottság részére címzett közös levélben hangsúlyozzák ezen álláspontjukat.
A hazai élenjáró vállalatok 31%-ának már van nettó zéró vállalása, ez az arány egyre gyorsabban fog növekedni, a vállalás teljesüléséhez azonban jelentős pénzügyi források is szükségesek. A zöld finanszírozás vajon felkészült, hogy akcióba lépjen?
Bár a Nemzeti Energiastratégiában lefektetett ütemnél jóval gyorsabban nőtt Magyarországon a naperőművek beépített kapacitása, még ezzel együtt is ott tartottunk, hogy Málta után nálunk volt a legalacsonyabb a megújuló energiaforrások aránya a villamosenergia termelésben 2020ban – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
A klímavédelmi célok mielőbbi elérésének sürgősségére figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnök a kínai kormányzat végrehajtói testületének vezetőit és kikelt az ellen a gyakorlat ellen, hogy több helyen a CO2-kvóták betartása érdekében inkább felfüggesztik az ipari termelést - számolt be internetes oldalán szerdán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
2030-ben az előrejelzések szerint száztíz olyan város lesz, aminek a lakossága meghaladja az ötmilliót és ebből hatvanhatnak a népessége túllépi a tízmilliós határt. Úgy tűnik, a városok iránt az emberiség érdeklődése töretlen, jelenleg a világnépesség 54 százaléka, 2050-re várhatóan 70 százaléka lesz városlakó. A várossal kapcsolatos elvárások alapját a jó munkalehetőség, a biztonság és a szolgáltatások adják, de vajon a mai kor városaira is érvényesek ezek? Mit kell tennünk, hogy a jövő városai is élhetők és emberfókuszúak legyenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett - Budapest és más nagyvárosok példáin keresztül - a TEDx Danubia Future Life Salon eseményén Kozák Ákos, szociológus-jövőkutató és Schrancz Mihály, építész, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.
Az új német kormány alaposan felgyorsítaná a megújulóenergia-termelő kapacitás bővítését, amiben központi szerepet szán a szárazföldi szélerőműveknek. Az új tervek szerint az eddig kijelöltnél jóval nagyobb területen települhetnek szélturbinák, és megszűnhet a településektől való minimális távolságra vonatkozó korlátozás is. A német kormány számít rá, hogy a tervek csalódást és haragot váltanak ki a lakosság egy részéből, és a természetvédők sem fogadták kitörő lelkesedéssel a terveket.
A választások után sem lett könnyebb dolga a befektetőknek.
Franciaország minden felhasználást megenged a rakétáinál Kijevnek.
EU-kritikus jelölt lehet az egyik befutó.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
